A délszláv háború hatása egy helyi zenész közösségre

2024.10.07.   |   Balázs Gábor   |   Dokumentumfilm
Az 1980-as évek második felében Jugoszláviában alakult ki a magyar muskátli zene

Az 1980-as évek második felében Jugoszláviában nagyságrendileg kétszáz magyar nyelvű hanglemez és kazetta jelent meg, melyek óriási hatással voltak Magyarországon élő közönségre is. A technikai fejlődéssel, a lemezjátszók és kazettás magnók nyolcvanas évekbeli elterjedésével, az emberek először vihették haza valamilyen formában a különböző alkalmakkor, bálakban, presszókban, lakodalmakban hallható magyar zenét így a kereslet szinte vákuumként szippantotta fel ezeket a lemezeket.

Muskátli-Bumm

Az úgynevezett muskátlizene-forradalom egy társadalmi igény kielégítéséből született. Az első lemez megteremtette a piaci keresletet, ami utat nyitott a hasonló stílusú zenekaroknak és albumoknak, mind Jugoszláviában, mind a későbbiek során Magyarországon.

Mi az a muskátli zene?

A muskátli zene a mulatós zene egy műfaja, amely alapvetően magyar nótákra, műdalokra, népdalokra, cigányzenére, operett-slágerekre, filmbetétdalokra, 2. világháború előtti sanzonokra, kuplékra, ötvenes-hatvanas évekbeli táncdalokra, adott helyi folklórra támaszkodó, dallamos, fülbemászó könnyűzene, amit a 60-as évekbeli beat és a 80-as évekbeli rock korszak is ihletett.

SÓGOR dokumentumfilm

Az általam rendezett dokumentumfilm az 1970-80-as évek Vajdaságát és a délszláv háború kezdeteit mutatja be egy zenész kollektíva szemüvegén keresztül, akik gyerek koruktól együtt zenéltek különböző felállásokban. Komolyabb hírnevet 1986-ban szereztek az első stúdió mustátlizene stílusú albumukkal, ami megjelenése után nem sokkal platinalemez lett ám ez az album zeneileg nagyban eltér attól, amit korábban játszottak.

Társadalmi folyamatok bemutatása

A dokumentumfilm a zenekar bemutatása mellett társadalmi folyamatok megértésére koncentrál, melyek főként az egyének élményein és olvasatain keresztül értelmezhetők. A '90-es évek elején zajló változások a zenei világban és politikai helyzetekben, egy különösen ambivalens jelenséget eredményeztek. A vidéki zenészek, akik nem voltak hozzászokva a média világához, új kihívásokkal néztek szembe, miközben próbálták feldolgozni a hirtelen jött sikert. Különösen érdekes, ahogy a “Sógorok", akik film készítése során 32 év után újra találkoznak, felidézik a múltat, miközben egy berendezett próbateremben készülnek a következő fellépésükre.

Az újra találkozás

Egy új koncertfelkérés nemcsak egy újabb zenei lehetőséget jelent számukra, hanem újrakapcsolódást a közönséggel, és egyben lehetőséget arra, hogy a művészek a háború, a társadalmi és kulturális változások hatásait saját művészetükben dolgozzák fel.

Afilm kontextusában a mulatós zene világa nem csupán egy szórakoztató iparág, hanem egy olyan kép, amelyben a társadalmi változások és egyéni sorsok is tükröződnek.

Kapcsolódó írások
Belevágunk egy közös projektbe?